Statut

A statút a jogi kontextusban az a központi jogi alap, amely meghatározza, hogy mely jog alá tartozik egy adott alany vagy jogviszony. Jogszabályként – gyakran társasági statútum, egyesületi statútum vagy alapítványi statútum néven említik – például egy Kft. esetében meghatározza, hogy minden belső ügyre a német GmbH-törvény (GmbHG) alkalmazandó. A társasági jogban a statút szabályozza az alapítást, a szervezetet, a felelősséget és a képviseleti jogokat; az egyesületi és alapítványi jogban meghatározza a célt, a tagok jogait és a szerveket. Nemzetközi szinten a fogalom a székhely elve és az alapítási statútum révén nyer jelentőséget: attól függően, hogy a tényleges székhely vagy az alapítás helye a mérvadó, egy társaság a székhely államának vagy az alapítás államának joghatósága alá tartozik. Így a statút kulcsszerepet játszik a nemzetközi magánjogban, az M&A területen, valamint a start-upok helyszínválasztásában. A nyilvántartási bíróságoknál ritkábban fordul elő a statút kifejezés, itt inkább az alapszabály vagy alapító okirat kifejezést használják. Ennek ellenére a statút elengedhetetlen fogalom a jogászok, közjegyzők és vállalkozók számára, akiknek szükségük van az alkalmazandó jog és az abból eredő kötelezettségek és jogok tisztázására.